Tízmilliókról dönthet a polgármester teljes titokban – Két hónapja nem kapom meg az adatokat, újabb harcot indítottam a városháza átláthatatlansága ellen

Mára talán a legtöbb ember számára teljesen magától értetődő dolog, hogy a városi önkormányzatok képviselő-testületének és bizottságainak anyagai, jegyzőkönyvei, döntései közérdekű adatnak számítanak és - mivel a törvény szerint azt kérés nélkül elérhetővé kell tenni az interneten - bárki felmehet települése honlapjára, ott meg kell találnia ezeket az anyagokat. Magyarul bárki, külön kérés nélkül is tájékozódhat a képviselő-testületi előterjesztésekről, a képviselők hozzászólásairól és - ami talán a legfontosabb - magukról a döntésekről. Hogy ez Dunakeszin ténylegesen teljesüljön, azért is komolyabb harcot kellett vívnom korábban, de mostanra többé-kevésbé, sikerült elérni, hogy az önkormányzat - bár fogát csikorgatva és kisebb-nagyobb késésekkel - de eleget tegyen e törvényi kötelezettségének.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a legtöbb önkormányzatnál léteznek úgynevezett "átruházott hatáskörök". A törvény lehetővé teszi ugyanis, hogy - mivel az önkormányzatiság alapja a képviselő-testület döntése, így alapesetben a testület a döntéshozó - egyes kisebb jelentőségű, napi ügyekben a képviselő-testület a hatáskörét - azaz a döntés jogát - a bizottságára, vagy akár egy személyben a jegyzőre, vagy a polgármesterre ruházza át. (A jogszabály csak néhány olyan dolgot nevesít, amelyet a képviselő-testület hatásköréből nem lehet átruházni, ilyen például a rendeletalkotás.) A legtöbb településen ezzel a lehetőséggel élnek is, azonban tényleg csak olyan kisebb súlyú, de természeténél fogva nagyszámú ügyekben, mint például a házszámozás kérdése, vagy mondjuk temetéshez történő anyagi hozzájárulás. Ez szerencsés megoldás tud lenni, mivel a képviselő-testületet nem kell összehívni minden egyes ilyen ügy eldöntéséhez és gyorsítja is a folyamatot, hisz ha mégis a testületnek kellene döntenie, akkor annak összehívására bizony határidők vonatkoznak, viszont éppen az említett példánál, a temetésnél például pont nem mindegy, hogy napokkal később születhet meg egy döntés, vagy a polgármester a képviselő-testület által rá átruházott hatáskörében azonnal meghozhatja azt. Ezen döntések tehát tulajdonképpen a képviselő-testület döntései, amelyeket „ideiglenesen” a polgármester hozhat meg, s amelyekről a képviselő-testületnek korábban beszámolni volt köteles, amely azokat utólag jóváhagyta.

Itt kezdődik ugyanakkor a probléma, ami Dunakeszire egyébként nagyon jellemző: a városban nem csak a kisebb súlyú, természeténél fogva nagyszámú ügyben való döntéshozatal van a polgármesterre átruházva, hanem hihetetlen módon gyakorlatilag minden, amit törvény nem tilt, elsősorban pedig elképesztő mennyiségű pénz fölött rendelkezhet a képviselő-testület nélkül. Hogy érzékeltessem, Dunakeszin milyen jogai vannak a polgármesternek, az alábbiakban a helyi rendeletben meghatározott átruházott hatásköreiből szemezgetek:

- A költségvetési rendeletben meghatározott személyek, szervezetek a rendeletben meghatározott összeggel történő támogatásáról (eddig még rendben is van), de kérelem alapján dönt a támogatásokról és a támogatási szerződésekről azokban az esetekben is, mikor a költségvetésről szóló rendelet nem nevesíti külön a támogatottat. (Felső értékhatár nélkül osztogathat, gyakorlatilag bárkinek!)

- Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többlet értékpapír vásárlás, vagy pénzintézeti pénzlekötés útján történő hasznosításáról a mindenkor hatályos költségvetésről szóló önkormányzati rendelettel összhangban. (Quaestor-ügy.)

- A költségvetési rendelettel hatáskörébe utalt pénzügyi alapok, tartalékok felhasználásáról. (Mindenről!)

- Az Önkormányzat jogait vagy kötelezettségeit érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről tíz millió forintot meg nem haladó összegig.

- Az általános céltartalékból történő átcsoportosításról a mindenkor hatályos költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. (2016-ban a céltartalék teljes összege 1 milliárd 894 millió forint volt!)

- A költségvetési általános tartalék felhasználásáról. (Ez 2016-ban "csak" 25 millió forint volt.)

- Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok elidegenítéséről (azaz eladásáról), megterheléséről 30 millió forint értékhatárig.

- A bérleti díj beszámításáról tíz millió forint értékhatárig, szerződésenként. 

- A főtanácsnokok és tanácsnokok által a feladatkörükben elfogadott, a Javaslatok Könyvébe vezetett javaslatok elfogadásáról. ("Rendeleti kormányzás".)

- Az árubeszerzésekről, nettó 15.000.000 forint szerződéses összeghatárig, beleértve a törvényben előírt közbeszerzési eljárás lefolytatását, értékelését és a nyertes pályázó személyének kiválasztását.

- Az építési beruházásokról, nettó 25.000.000 forint szerződéses összeghatárig, beleértve a törvényben előírt közbeszerzési eljárás lefolytatását, értékelését és a nyertes pályázó személyének kiválasztását.

- Szolgáltatás megrendeléséről, nettó 25.000.000 forint szerződéses összeghatárig, beleértve a törvényben előírt közbeszerzési eljárás lefolytatását, értékelését és a nyertes pályázó személyének kiválasztását.

- A képviselő-testület döntése alapján megkötött keretmegállapodások alapján, a bennük meghatározott feltételekkel létrejövő, szerződéses értékük miatt egyébként a képviselő-testület döntési hatáskörébe tartózó egyedi szerződések megkötéséről önállóan dönt, azzal, hogy ezen egyedi szerződésekről tájékoztatja a Képviselő-testületet. (FIGYELEM! A legutolsó ilyen keretmegállapodás az önkormányzat tulajdonában álló építmények általános építési és felújítási munkálatairól szól, 2 milliárd forint (!!!!) összértékben.)

* * *

Eddig a példálózó, de jócskán nem teljes felsorolás és itt jön a további csavar: korábban e döntésekről utólag, félévente kötelező volt beszámolnia a képviselő-testületnek, hisz tulajdonképpen a testület névében hozta meg ezeket a döntéseket. Ilyenkor félévente, napirend előtt hozott egy határozatot a képviselő-testület, hogy utólag elfogadja a tulajdonképpen az ő nevében, átruházott hatáskörben a polgármester által hozott döntéseket.

A törvényi változások azonban ma már ezt a polgármester esetében nem teszik kötelezővé, Dunakeszi Város Önkormányzata pedig elsők között irtotta ki ezt a korábbi gyakorlatát, így tehát sok más mellett a fentiekről immár úgy dönthet a város első embere, hogy még csak be sem kell számolnia róla utólag a képviselő-testületnek. (Ez alól a felsoroltak közül az egyetlen kivétel az utolsó pont, ahol maga az átruházott hatáskör rendelkezik arról, hogy be kell számolnia döntéséről a képviselőknek.)

(Mindez idáig egyébként még törvényes, bár hogy mennyire etikus, azt mindenki döntse el maga. Ami ezután következik, az viszont már maga a nettó jogsértés.)

Még mindig nem volt elég? A polgármester ugyanis nem csak hogy utólag nem számol be a képviselő-testületnek a nevében hozott döntésekről, hisz arra már törvény sem kötelezi, elképesztő módon egyedi, képviselői felvilágosítás-kérésemre sem küldi meg a határozatokat számomra, immár közel két hónapja!

Bár a napnál világosabb és erről hatósági állásfoglalás is a rendelkezésemre áll, hogy az átruházott hatáskörben hozott döntések - a bennük foglalt esetleges személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett - főszabály szerint közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok, azaz bárki, egy közérdekű adatigénylés keretében kikérheti azokat, a közérdekű adatigénylés teljesítéséért azonban ma már pénzt kérhet az önkormányzat, amellyel már élt is korábban, így próbálva meg ellehetetleníteni a közérdekű adatok megismerését.

Emiatt én formailag nem közérdekű adatigénylésként, hanem képviselői munkámhoz szükséges tájékoztatás kéréseként kértem megküldeni a határozatokat még december elején, melyre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) szerint az önkormányzat tagjaként van lehetőségem. Logikus is, hisz itt olyan döntésekről van szó, amelyet a polgármester a képviselő-testület nevében, azaz részben az én nevemben is hozott. Hivatkoztam indokul egy másik, az Mötv-ben szereplő alapvető képviselői jogra is, mely szerint a képviselő jogosult kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az átruházott hatáskörben (tulajdonképpen az ő nevében) hozott döntést, amely jogát a képviselő értelemszerűen akkor tudja gyakorolni, ha ismeri ezen döntéseket.

S noha a 30 napos válaszadási határidő hetekkel ezelőtt letelt, a magam részéről eleve jeleztem, hogy az ünnepekre tekintettel nem várom el, hogy 30 nap alatt válaszoljanak, hanem ennél két héttel hosszabb időtartamot adtam meg és január 20-ig kértem a határozatokat. Mostanra azonban már az általam megadott plusz időtartam is több mint egy hete eltelt, január 27-én, pénteken viszont kaptam egy levelet, ami nagyjából arról szólt, hogy ez sok adat és ezért nem teljesítik, hanem jelöljem meg, hogy mi érdekel belőle pontosan és akkor majd azt megküldik.

Érti a kedves olvasó: az általam nem ismert adatokból jelöljem meg, hogy mi érdekel.

Már többször hallottam Dunakeszin azt a hisztit, hogy az adatigénylések milyen rettentően leterhelik a hivatali dolgozókat, ezért a sok adatigénylést benyújtók ellehetetlenítik a hivatali munkát. Ugyanakkor azt felejti el mindenki, hogy az adatok megismeréséhez irányuló jog alaptörvényi szinten rögzített alapjog, melyet az önkormányzatnak teljesítenie kell. Ha leterheli, ha nem, akkor is teljesítenie kell. Ez a törvényi kötelezettsége. Az állampolgárnak sem engedik el az adótartozását, ha arra hivatkozik, hogy azért nem fizette be, mert fáradt/leterhelt/beteg/rosszkedvű/hisztis volt éppen.

A szükséges lépéseket természetesen megteszem az ügyben, amelyről be fogok számolni az olvasóknak.

Varga Zoltán Péter, facebook